Ámokfutók szezonja: a férfi és a fegyver

in

Legalább hetven fegyveres ámokfutást élt meg az Egyesült Államok 1982 óta. Az amerikaiaknak az a benyomásuk, hogy ezek egyre gyakoribbak. És azért ez a benyomásuk, mert így is van.

A hetven eset közel fele 2006 óta történt meg. Mik az okok? A sajtóban sokféle lehetőség fölmerül: a könnyű fegyverhez jutás, a filmek, tévéműsorok, videojátékok hatása, mentális betegségek, rossz neveltetés – ezeket szoktak leggyakrabban emlegetni.

Jackson Katz amerikai pedagógus, író és filmes (a Tough Guise rendezője) viszont egy olyan lényeges tényezőre hívja fel a figyelmet, amiről a legritkábban szoktunk beszélni, amiről a leggyakrabban megfeledkezünk, pedig annyira kézenfekvő: szinte valamennyi ámokfutó férfi! Képzeljék el, ha nők lennének felelősek több mint három évtized csaknem valamennyi fegyveres ámokfutásáért! Mit össze nem hordanának akkor a pszichológusok, a tojásfejűek, a nagyokosok?!

„Mérget vehetünk rá – véli Katz –, hogy ha nők lövöldöznének, akkor tömegével születnének mindenféle teóriák a nőiség kulturális tartalmának átalakulásáról, ami a lövöldözési hajlamot fölerősíti. Pont úgy, ahogy az utóbbi években a garázdálkodó leánybandák jelenségét tárgyalták.” Azonban a 70 ámokfutásból csak egyet követett el nő. Egy korábbi postai alkalmazott, aki önmagával együtt nyolc embert ölt meg 2006-ban. Az összes többi esetben férfi volt a tettes. „De mivel a férfiak reprezentálják a domináns nemet, az ő esetükben a nem szerepe az erőszak tekintetében nem is kerül szóba” – mondja Katz. A tömegkommunikáció főáramában nálunk valóban a férfiasság dominanciája a norma. A hősies, lehengerlő férfiasság teljesítményei uralják a filmeket, a sporteseményeket, a videojátékokat. A humor forrása is gyakorta az, hogy a férfi kiesik sztenderd szerepeiből (például főz, takarít, gyereket gondoz). A hirdetési piacon is autó-, sör-, borotva- és egyéb reklámok tömege támogatja a férfiakat abban, hogy megőrizzék vagy megerősítsék a dominanciájukat. A New York-i Állami Egyetem szociológusai, Rachel Kalich és Michael Kimmel vizsgálták az általában öngyilkossággal végződő ámokfutásokat.

„Tipikus kamasz érzés fiúk és lányok körében egyaránt, hogy méltatlanul bánnak velük, sérti, bántja őket az egész világ.” De itt a hasonlóság véget is ér. A nők öngyilkossága inkább segélykiáltás jellegű, viszont a férfiak öngyilkossága a férfiasság normáit követi, gyakran egészen más kimenetellel. A sértő bánásmód a világ részéről a férfiasság normái szerint felhatalmazást ad a sértő bánásmódra az egész világgal szemben. „Ez egy férfispecifikus érzelem: a férfiasság megalázó elvesztésének érzete és visszaszerzésének erkölcsi parancsa és igazolása – együtt.”

Így határozza meg Kalish és Kimmel a tömeges ölésre szóló felhatalmazás lényegét. Így válik a lőfegyver gyilkos ereje által szörnyűséggé az a visszacsapás, aminek a moderált formái teljességgel elfogadottak és támogatottak. Gondoljunk csak azokra a kulturális narratívákra, melyekben a sértett gyengébb fél végül is felülkerekedik és elégtételt vesz. A kaliforniai Isla Vistában idén elkövetett vérengzés tettese, Elliot Rodger a YouTube-on megosztott Megtorlás című videóján rögzítette gondolatait, mielőtt legépfegyverezte diáktársait: „Holnap lesz a megtorlás napja. A nap, amikor bosszút állok. Lányok, sohasem vonzódtatok hozzám. Nem tudom, miért nem vonzódtatok hozzám, de most megbüntetlek ezért valamennyiőtöket.”

Egyértelmű jelei vannak annak, hogy a fegyveripar képviselői ismerik a férfias erőalkalmazásra való felhatalmazottság érzését és építenek rá, nem törődve az esetleges következményekkel. 2010-ben nagy marketingkampány keretében reklámozták a Bushmaster.223-kaliberű félautomata lőfegyvert ezzel a nagybetűs szlogennel: „Érezd, hogy megújul benned a férfi!” Ilyen Bushmastert használt Adam Lanza, aki 2012-ben 28 embert, túlnyomórészt gyerekeket mészárolt le egy newtowni általános iskolában Connecticutban.

Néhány eset a közelmúltból:
Isla Vista, California: 2014 (6 halott, 7 sebesült)
The Washington Navy Yard: 2013 (13 halott, 8 sérült)
Sandy Hook Általános Iskola, Newtown, Connecticut: 2012 (28 halott, 2 sebesült)
Aurora filmszínház, Colorado: 2012 (12 halott, 58 sebesült)
Tucson, Arizona: 2011 (6 halott, 13 sebesült)
Fort Hood, Texas: 2009 (13 halott, 30 sebesült)
Binghamton, New York: 2009 (14 halott, 4 sebesült)
Northern Illinois University: 2008 (6 halott, 21 sebesült)
Virginia Tech.: 2007 (33 halott, 23 sebesült)


Katz azt mondja, hogy ha Amerika hatékony választ akar találni erre a szörnyű jelenségre, akkor a gyilkos ámokfutásokról szóló viták középpontjába kell állítani annak férfi specifikus jellegét: „Beszélnünk kell a férfiasságról. Alaposan meg kell vizsgálni, miként határozza meg a mi kultúránk a férfiasságot, mire szocializálódnak a fiaink. Föl kellene ismerni, hogy az a nyomás, miszerint nekik »férfiként« kell helytállniuk a »ringben«, nemcsak érzelmi fejlődésüket és kapcsolatteremtési képességeiket szűkíti be, de a választási lehetőségeiket is leszűkíti életük válságos pillanataiban.

Az írás a Népszabadság 2015. 01. 17. számában jelent meg.
Christopher R. Martin
Népszabadság

http://nol.hu/kultura/a-ferfi-es-a-fegyver-1510241